Sziasztok! :D
Még nincs kedd, szóval nem új fejezettel jöttem, de azért mégis valamivel.
Aoi a minap szorgoskodott, rájött az írhatnék és alkotott :D
Egy verssel érkeztem hozzátok ^^ Jó olvasást, remélem tetszeni fog nektek, pipáljatok és írjátok meg kommentben, milyen a vers.
Téged nézve
szenvedek,
Már több éve
epedezek.
Nem másért, érted,
Mert gonosz módon
Elloptad a szívem
Szeretlek, mert csak,
Ez az érzés
lecsaphat.
Könyörülj rajtam
Ó, istenem
Szívem szerelembe
esett.
Több éve várok rád,
Falevél háromszor
sárgult már.
Leesett már
mindegyik,
Csak ölelj addig, míg
bírsz:
Szerelmünk így lesz
igazi.
Elmúlt már a régi hó
is,
De a szíved nem
hajlandó
Behódolni. Szeress,
kérlek,
Szerelmem – a megszólítás
helytelen.
Barátodnak tekintesz,
lilád sincs, hogy érzek.
Évek telnek, múlnak,
A helyzetünk
változatlan.
Egyet kértem
karácsonyra,
Légy velem, ha nem is
Tovább, egyetlen
napra.
Talán Isten meg sem
hallotta,
Kapcsolatunk mélyült
barátságra.
Elhittem, hogy
szerethetsz,
De bebizonyítottad,
Ez lehetetlen.
Az érzés fájdalmas,
keserű,
Szerelmesnek lenni
élethű.
Érzed, hogy élnél,
érzed,
Hogy halnál, csakhogy
Legjobb barátod
meghallja szíved hangját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése